Békés, boldog karácsonyi ünnepeket és minden jót kívánunk az új évre! Gyakoroljunk együtt 2022-ben is! 

 

Vállalati aikido edzések

A technológiai fejlődés ellenére, az emberi erőforrás, amely - ideális esetben – egyet jelent a munkavállalók cég iránti lojalitásával, a közös sikerre való törekvéssel és a vállalat iránti hűséggel, egy nagyvállalat legértékesebb vagyona. A cég alkalmazottai sok helyzetben erős és elszánt harcosokként kell, hogy megállják a helyüket a vállalat sikeréért, amely a közös érdekük. Lehetőséget adni egy alkalmazottnak a feltöltődésre, a hatékonyabbá válásra, egészsége és erőnléte megőrzésére,  komoly értéket teremt a vállalatnak, hiszen fenntartható munkaerőt, hosszútávú motivációt és csúcsteljesítményt eredményez.

Annak érdekében, hogy a cég kompetitív maradhasson, és megtartsa, fejlődésben tartsa alkalmazottait, fontos figyelmet fordítania a betegségek megelőzésére, az idegrendszer harmonikus működésére, az akarat és a kitartás megszilárdítására. Mindez elérhető egy  komoly hagyományokon nyugvó, mégis a mai modern igényekhez igazított, jól átgondolt edzésprogramon keresztül, ahol nem csak a fizikai, de a mentális és tudati faktorok is a középpontban állnak.

A céges aikido edzések várható eredményei:

•          Az idegrendszer harmonizációja •        A koncentráció javítása és fejlesztése •        Mentális egészség helyreállítása és fenntartása •        Agresszió csökkenése •        Stresszkezelés •        Relaxáció •        Nagyobb munkabírás •        Hosszútávú motiváció •        Boldogabb és egészségesebb munkakörnyezet megteremtése

Az aikido a legmodernebb japán harcművészet, amelyet ősi budo alapokon alkottak meg, de modern elvek szerint, a 20. század első felében. Az aikido alapjai a szamuráj hagyományokban gyökereznek, mégis túlszárnyalta azokat. Modern harcművészetként mellőzi a felesleges brutalitást, a nagy fájdalom okozását, helyette az ellenfél saját erejét használja fel annak legyőzésére, és semlegesítésére. Mindezt lágyan, harmonikusan, a lehető legkevesebb energiát felhasználva teszi, úgy, hogy nem okoz sérülést a másiknak.

Az edzések felépítése:

Minden óra 60 perc hosszú, és a bemelegítés után gurulás technikákkal ismerkedünk meg, majd párban gyakorlunk pusztakezes technikát, végül eszközös gyakorlás következik. Az edzést nyújtás, lazítás, relaxáció és rövid meditáció (moukso) zárja le, ami segít elmélyíteni az edzésen tanultakat és frissen, energikusan térhetünk vissza munkánkhoz.

Ez nagyban segíti a munkavégzés hatékonyságát és természetesen az élet számos más területén hasznos.

Az edzéshez biztosítok minden eszközt:

az  edzőszőnyegeket (tatami) és a fa gyakolófegyvereket (jo, boken, tanto).

 

Ha felkeltette érdeklődésüket, várom szíves megkeresésüket!

Tisztelettel:

Markos Tamás (2. Dan)

aikido oktató

aikidoveroce@gmail.com  +36-70-377-8397

Friss képek a verőcei dojóból :)

 

Friss táblázat a szabad időpontokról

A "fehér" helyekre szeretettel várom a lelkes aikidokákat. Minden nap házhoz megyek, azokon a településeken, amelyeken aznap már edzést tartok. Minden fontos, és naprakész  információ megtalálható az alábbi táblázatban: 

 https://docs.google.com/spreadsheets/d/1K2wM4h9DOClt28yH1xVlrZ-F9b78ujGwqJ3IGCJjBxs/edit#gid=0

Békés gyakorlást mindenkinek! :)

AIKIDO EDZÉSEK VERŐCÉN

 

AIKIDO EDZÉSEK VERŐCÉN, a Művelődési Házban felnőtteknek:

 

Kedden: 19:00 -20:30

Csütörtökön: 19:00 -20:30

 

Mindenkit szeretettel várunk ! 

 

Szeptembertől újból tagfelvétel, kezdők jelentkezését is várjuk !

Szeptembertől folytatódnak az edzések Kismaroson! :)

 

Indulnak az aikido edzések gyerekeknek 

Kismaroson, a Művelődési házban. 

Hétfő 15:30-16:30 és Szerda 15:30-16:30

aikidoveroce@gmail.com Tel: +36-70-377-8397

Bővebb információ: www.hikarino.hu

 

Mindenkit szeretettel várunk! :)

 

 

AIKIDO TÁBOR KISMAROSON!!! :))

Július 25-30! :) 

 

AIKIDO TÁBOR GYEREKEKNEK BUDAPESTEN! :)

Augusztus 23-27!

Hol leszünk? Budapest, Vizafogó Általános Iskola (13. kerület, Vizafogó sétány 2.)

Program?

Napi 2 edzés, hogy igazi békés harcosok lehessetek!

És még…?

 Kung-fu dojo látogatás

 Állatkert

 Falmászás

 Kirándulás

 Sok játék

Mit eszünk?

Finomat! Napi háromszor

Az ára: 30 000 Ft, ami a teljes költséget tartalmazza.

Jelentkezni lehet: e-mail: markostamas001@gmail.com tel.: 06703778397

Elindult a gyerek aikido edzés Kismaroson!

Még vanak helyek! Gyertek! :) 

Szeretettel látunk benneteket! :)

A csütörtöki közös felnőtt és gyerek edzésen készült képek, a verőcei művelődési házban... :)

 

Újrakezdődtek az edzések Verőcén! :)

 Hétfőn este ismét együtt gyakorolhattunk Verőcén! Felnőttek és gyerekek is érkeztek az esti csoportba. :) A találkozást "mocsival" ünnepeltük az edzés végén! Köszönet érte Vincének! 😊

Virtuális Dojo 8.

 Egy rövid mokuso meditáció a dunaparton. :)

A mokuso meditáció gyakorlatáról és jelentőslglről bővebben EBBEN a cikkünkben írtunk.

Jó gyakorlást Mindenkinek!

Újra indulnak az AIKIDO edzések Verőcén és Kismaroson! :)

 

GYEREK AIKIDO EDZÉSEK KISMAROSON, a Művelődési házban: 

Kedd: 16:30-17:30

Csütörtök: 16:30-17:30 

FELNŐTT AIKIDO EDZÉSEK VERŐCÉN, a Művelődési házban: 

Hétfő: 18:30-20:30

Csütörtök: 18:30-20:30

 

 

 

Virtuális Dojo 7.

 Gyakorlatok katanával (vagy bokkennel). 

A katana klasszikus, egy élű, kétkezes japán kard, a szamurájok fő fegyvere, köznapi nevén a „szamurájkard”. Rendszerint élével lefelé hordták, közvetlenül az övbe tűzve, a kirántás gyorsabbá tétele végett. A szamuráj a kardjától önszántából soha nem szabadult meg, és legfőképpen nem adta el, mert a lelke egy részét képezte.A szamuráj mindig gondoskodott a kardjáról, tisztán tartotta, ápolta, hogy a benne lakó lélek szeressen benne lakni, ne hagyja el azt.

A bokken neve a boku (fa) és a ken kard szavak összetétele. A bokken az igazi kardok fából készült gyakorló változata. Amikor a 19. században betiltották Japánban a kard viselését, sok mester a faváltozattal való gyakorlásra tért át. A hossza megegyezik a fémváltozatéval, a tömege viszont több, kevesebb, esetleg azzal megegyező is, attól függően, hogy milyen fából készült és milyen vastag. Sokáig még párharcban, sőt csatában is használták, ugyanis egy megfelelően kikészített és kiélezett keményfából készült fakard halálos fegyver. A gyakorlás során tompa bokkent használunk.

Virtuális Dojo 6.

 KATATE NO BU

A 11-12-13. aikido alaptechnika JO - val.

11. KATATE GEDAN GAESHI 12. KATATE TOMA UCHI 13. KATATE HACHI NO JI GAESHI UCHI Jó gyakorlást és kellemes tavaszi hétvégét Mindenkinek! :)

Virtuális Dojo 5.

Folytatjuk a gyakorlást. A második 5 JO technika neve:

6. SHOMEN UCHIKOMI 7. RENZOKU UCHIKOMI 8. MENUCHI USHIRO TSUKI 9. MENUCHI GEDAN GAESHI 10. HIDARI YOKOMEN USHIRO TSUKI Jó gyakorlást!

Virtuális Dojo 4.

Egy erősítő gyakorlatot osztunk meg veletek. Ezen a szép, áprilisi délutánon két kíváncsi cica is csatlakozott hozzánk. :) 

Sikeres gyakorlást és vidám tavaszi napokat kívánunk Mindenkinek! 

Virtuális Dojo 3.

Az első 5 alaptechnika JO - val. A JO 128 cm hosszú hagyományos japán fegyver, lándzsa vagy bot. A gyakorlás vele nem csak erőnléti edzés, de művészet is. A 20 db hagyományos technika elsajátítása közben kialakul a könnyed, elegáns mozgás, és a tökéletes pontosság. Az első 5 technika neve: 1. choku tsuki 2. kaeshi tsuki 3. ushiro tsuki 4. tsuki gedan gaeshi 5. tsuki jodan gaeshi

Jó gyakorlást! :)

Virtuális Dojo 2.

Most már az alaplépéseket is gyakorolhatjuk együtt, mégis külön... :)

Jó gyakorlást mindenkinek!

A Mokuso és a Zen...

...avagy miért meditálunk a gyakorlás előtt és után?

A Mokuso (ejtsd: mokszo) egy fontos gyakorlat a japán harcművészetekben, különösen az aikidóban, amely az edzés elején és végén tartott rövid, ülő meditációt jelenti.

A japán kanji írásjelek közül az első olvasata a MOKU = csend, vagy megállás, a másodiké pedig SO = gondolat, fókusz. Rövien a gondolatok lecsendesítésének fordíthatjuk.

A zen a buddhizmus azon ága, amely Buddha tanításait követve a hosszú ülő meditácóban (zazen) találta meg a legfőbb utat a tudat megtisztításához, és a szív teljes kinyitásához minden érző lény felé, amely elvezet a valóság megismeréséhez és a megvilágosodáshoz. Eredetileg Indiában gyakorolták dhjána néven, Kínában pedig csan néven vált ismertté, majd innen terjedt tovább Koreába, Japánba, és Vietnámba is. A japán harcművészetek erősen kötődnek a buddhista zen kolostorok szerzeteseihez, akik a „nem ártás” és a „minél kisebb szenvedés okozása” elvek alapján próbálták megvédeni magukat az útonállóktól, támadóktól. Így kapcsolódott össze a harcművészet és a meditáció. 

A felirat jelentése: "A mokuso az aikido legfontosabb része."

A testhelyzet nagyon fontos a meditáció során, mert úgy mondják, hogy amilyen formát vesz fel a testünk, olyan tudatállapotban vagyunk. Ha összeesve, görbe háttal ülünk, akkor fáradt, megtört emberek vagyunk, ha tökéletesen egyenes háttal tudunk ülni, akkor mosolygó buddhák vagyunk. A zazenben ülő ember általában halványan mosolyog. A mosoly a humorérzéket is jelenti, amely nagyon fontos a bölcsességhez. A zen tanító történetek gyakran szólnak arról, hogyha meglátjuk a valóságot, elnevetjük magunkat, mert vicces, viccesen egyszerű. Jó humorérzékkel lehet csak feldolgozni azt az élményt, hogy a világ legegyszerűbb dolgait sem láttuk a rohanó hétköznapokban, mert rengeteg fátyol, szemüveg, elvárás és gondolat szűrőjén át néztük.  Japánban az aikido mesterek gyakran az edzés elején tartott mokuso alatt figyelik a gyakorlókat és a testhelyzet alapján látják, hogy ki milyen tudati állapotban érkezett a dojóba? Tudnak segíteni visszatalálni mindenkinek a középpontjába, megszüntetni a kibilletséget, hiszen vannak módszerek az álmosság, a szétszórtság, a harag, a gőg és minden más zavaró érzelem és tudatállapot leküzdésére.

 

A mokuso gyakorlata:

Üljünk szeizában, azaz a sarkunkon, egyenes háttal, ehhez a csípő enyhén előre billen. Az állat finoman lefelé toljuk és behúzzuk, a fejünk teteje nyújtózik az ég felé. A bal kézfejünket a jobb tenyerünbe csúsztatjuk, a két hüvelykujjunk összeér és egymás hegyén megtámaszkodik. A tartásunk egyenes és szilárd, mégis laza. Engedjünk el minden feszültséget. Akinek ez a kéztartás bonyolult, vagy nem kényelmes, a kezeit a térdein is nyugtathatja. Az egyenes tartás azonban nagyon fontos, hogy a testünk ne fáradjon el nagyon rövid időn belül, és ne kelljen mocorognunk a meditáció alatt.

Ha felvettük a megfelelő testtartást félig hunyjuk le a szemünket. Nézzünk magunk elé, kb. 1 méterre, de ne fókuszáljunk semmire. Ha ez nehéz, akkor csukjuk be a szemünket. Engedjünk el minden gondolatot és csak a légzésünkre koncentráljunk. Ha mégis felmerül egy gondolat bennünk, ne mérgelődjünk, csak engedjük el, ne kapaszkodjunk bele. (Mintha a háttérben menne a tévé és a saját filmünket néznénk, de mi kívül állunk a film jelenetein, ne figyeljünk rá.) Csak a légzésünkre koncentráljunk. Ne irányítsuk a belégzést és a kilégzést, hagyjuk, hogy minden a maga természetes ütemében történjen. Csak figyeljük meg a testérzeteket, hogy milyen érzés lélegezni? Figyelmünket irányítsuk a köldökünk alá, és figyeljük ahogy megemelkedik és süllyed a hasfalunk. Minden kilégzéssel elengedünk egy-egy gondolatot, zavaró érzést, feszültséget. Pihenjünk meg a valóságban, a lélegzetünk valóságában.

Miért fontos?

Az edzés előtti mokuso átlagosan csupán 5 percig szokott tartani. Otthon természetesen gyakorolhatunk tovább is, amíg a testünk nem jelez fájdalmat, vagy zsibbadást. Vannak olyan dojók, ahol rövidebb mokusot szoktak tartani, például gyerekedzéseken. A teljes elhagyása azonban nem célravezető, mert a gondolatok elengedése, vagy legalább lecsendesítése nélkül nem vagyunk képesek a teljes koncentrációra és sokkal lassabban fejlődünk, vagy megrekedünk a gyakorlás során. Ha nem tudunk összpontosítani, figyelmetlenek leszünk. Ha nem tudunk ellazulni, az izmaink merevek lesznek. Mindkét esetben jelentősen megnő a sérülés kockázata. Az aikido egyszerre fejleszti a testet és a tudatot, ezért ugyaolyan fontos gyakorlati része a meditáció, mint a technikák megfelelő elsajátítása.

A rohanó hétköznapokban, és a felgyorult világ keltette feszültség és stressz közepette, a mokuso rendszeres gyakorlásának kiemelkedően pozitív élettani hatásai vannak.

 

Felhasznált irodalom:

Taisen Deshimaru: Zen és a harcművészetek, Farkas Lőrinc Imre Könyvkiadó, 1994.

https://www.thekaratelifestyle.com/what-is-mokuso/

https://senseiaikido.com/mokuso/

Videó a zenről és a zazenről: 

https://www.youtube.com/watch?v=Q9Q6p0Bza3A&t=33s

https://www.youtube.com/watch?v=izXw4xlJqd8

Írta: Nickel Vira Réka

Virtuális Dojo 1.

 A korlátozások miatt nem gyakorolhatunk együtt a dojóban, de nem adjuk fel, ezért azt a megoldást találtuk, hogy a virtuális térben tesszük mindezt. :) 

A bemelegítést máris mindenki végigcsinálhatja a saját otthonában. Kellemes gyakorlást mindenkinek!

Jó hír! :)

A korlátozások idején sem tétlenkedünk.😊Elkészült a YouTube csatornánk és az első rövid, kedvcsináló videónk, az új katanával. Ne próbáljátok ki otthon! 😉 Remélhetőleg hamarosan több kis film is fogja követni, a fegyverekről, technikákról, az aikido szellemiségéről... 

Aikido: az építő konfliktuskezelés

Megjelent a Verőcei Tükör XXIX/5. számában, 2019. május.

Markos Tamás, 2.  danos mester több mint két évtizede gyakorolja az aikidót, Verőcén  pedig  február  közepe óta tanítja. E különleges  harcművészet  gyakorlatáról, valamint a mögötte húzódó  filozófiáról  beszélgettünk.

– Hogyan találkoztál az aikidóval?

–  Ez  a  japán  harcművészet  a 90-es évek közepén kezdett elterjedni Magyarországon, én Miskolcon találkoztam vele 1997 novemberében, gyakorlatilag egy véletlen folytán. A két legjobb barátom ugyanis elkezdett edzésekre járni, én pedig arra gondoltam, az nem lehet, hogy én kimaradok ebből, így aztán lementem a dodzsóba. A történethez hozzátartozik, hogy az első edzés majdnem az utolsó is lett számomra. A miskolci teremben nem volt tatami, parkettán végeztük a gurulásokat és az alaplépéseket. A  kétórás  edzésből  körülbelül egy óra ötven perc csak ezek gyakorlásából állt, ami nekem, az akkor mindössze tizennyolc éves fiatalembernek nem bizonyult túl izgalmasnak, és azt mondtam, hogy nekem ebből ennyi elég volt. Aztán a két barátom közül az egyik, aki már néhány hónapja edzett, felajánlotta, hogy mutat néhány technikát, páros gyakorlatot. Az a könnyedség és az az erőlködés nélküli fesztelenség, amivel földre lehet vinni a másikat, nagyon

megtetszett.

- Mert a gyakorlatok során leginkább a másik lendületét használod ki, ugye?

– Egyrészt így van, viszont olyan technikák is léteznek, amelyek során olyan irányba mozdulunk, ahol az ellenfél nem tudellentartani, erőt  kifejteni,  vagy olyan  irányba  kényszerítjük  őt  a támadása által, amelybe nem akart volna mozdulni, és ezáltal elveszíti az egyensúlyát.

– A gyakorlás mellett versenyzel is?

– Az aikidóban nincsenek versenyek, ez az alapító akarata, aki mindig ellenezte a versengést.

– Miért?

– Uesiba Morihei megvilágosodott ember volt, és azt szerette volna, ha az emberek egymással egymásért gyakorolnának, hogy egymást és önmagukat is fejleszzék  mind  fizikális,  mind pedig tudati szinten. A versenyeknek ezzel szemben az az eredménye, hogy egyvalaki győz, a többiek pedig veszítenek. Ez nem volt összeegyeztethető számára az aikidó filozófiájával. Uesiba Morihei megfogalmazása szerint az aikidó egy olyan „út, amellyel le tudjuk győzni  a  konfliktusokat  magunkban, és amellyel békét teremthetünk a világegyetemben.”

–  Ha  valakit  a  földre  viszel, pedig  nem  akart  oda  kerülni,  az is  valamiféle  versengés,  ahol  az egyik győz, a másik pedig veszít, nem?

– Így is felfoghatjuk, de van egy másik aspektusa is: mivel oda-vissza végezzük a technikákat az edzőteremben,  egyszer  a  társam kerül földre, egyszer pedig én, felváltva.

– És ha kétszer egymás után te viszed le őt?

– Szokták mondani, hogy a szándék a fontos. Én nem azért viszem földre őt, hogy megsérüljön, vagy hogy legyőzzem, hanem mert támadott – persze az edzéseken előre megbeszélt támadásról van szó – és ezáltal, ezt általam kihasználva kerül a földre. Nagyon tetszik a karmikus magyarázata is ennek: az ok a támadás, az okozat pedig, hogy a földre került.

– Tehát az aikidóra nem küzdősport?

– Abszolút nem. A küzdelem azt feltételezi, hogy van egy győztes és  egy vesztes. A „sport” pedig, hogy rendeznek belőle versenyeket.

– Akkor harcművészet?

– Igen, ez helytálló kifejezés.

– Melyik harcművészet áll legközelebb az aikidóhoz?

– Az alapító, Uesiba Morihei többfélét  is  gyakorolt,  mielőtt  az aikidót életre hívta volna, ezek mind kapcsolódnak hozzá. Például Ju Jitsuzott, de ismerte a dzsúdó alapítóját, dr. Kano Dzsigorót is, aki nála tanult. E két harcművészet az aikidó rokonának tekinthető, de van egy alapvető különbség közöttük: míg ezek külső erőn alapulnak, az aikidó nem. Eltérés az is, hogy Ju Jitsuban és dzsúdóban rendeznek versenyeket.

–  Alapvetően  mire  tanít  az aikidó?

– A kérdés az, hogy ki hogyan jön  el  az  edzésre,  mit  vár  tőle,  mit szeretne elérni. Ettől is függ ugyanis, hogy mit kap tőle. Sokféle  motivációval  rendelkező  ember számára lehet megfelelő gyakorlat az aikidó. Még a miskolci dodzsóban feltettek egy körkérdést, hogy ki miért kezdett el edzeni? Nagyjából húszan voltunk, és mindenki nagyon hangzatos válaszokat próbált adni, kivéve egy srácot, aki azt felelte, hogy körülnézett a környéken, és ez volt a legolcsóbb. Végül persze talált benne valami többletet, hiszen sokáig velünk maradt. Aztán van, aki a társaság miatt ragad benne, mert  a  dodzsóban  egy  igen  erős közösség kovácsolódhat össze.

–  Ez  utóbbi  a  filozófiájából  is adódik?

– Igen, én hiszem, hogy abból is.

– Neked mi a célod hosszú távon az aikidóval?

– Egyrészt tovább szeretném adni a tudást, amivel rendelkezem, illetve a tanulás által szeretném  a  tudásomat  bővíteni.  A nagyobb mesterek ajánlják mindazoknak, akik komolyan szeretnének ezzel foglalkozni, hogy kezdjenek el tanítani, mert a kezdők által rengeteg új szituáció és információ érheti az embert. Én magam egyébként egy budapesti dodzsóba járok gyakorolni.

– Alkalmas az aikidó önvédelemre egy utcai szituációban?

–  Igen,  a  harcművészetnek nemcsak a művészeti része működik, hanem teljes egészében használható technikákat ad. A szándék azonban itt is fontos: nem ártani akarunk, de ha olyan a szituáció, alkalmazzuk a szükséges mozdulatsort.

–   Kipróbáltál más  harcművészeteket?

– Igen. Az aikidó mellett Tai Chiztem és Sen-Taoztam, utóbbi egy lágy kungfu irányzat, illetve Chikungoztam is, amely a kínai gyógyászat egyik ága,  illetve  a  harcművészetek  egyik alapja. Volt egy időszaka az életemnek, amikor mind a négyet egymás mellett, párhuzamosan gyakoroltam, aztán mindig lemorzsolódott valamelyik, és végül csak az aikidó maradt.

– Kiknek ajánlanád ezt a harcművészetet?

– Sablonosan hangzik, de mindenkinek, mivel nem kell hozzá különösebb erőnlét. Lehet mondani, hogy egy egészséges, átlagos  képességű  ember  bátran elkezdhet gyakorolni. Gyerekedzéseket már hétéves kortól tartunk, felső korhatár pedig nincs.

– Verőcén melyik korosztály jár hozzád?

–  Itt egy vegyes csoport alakult  ki.  Alapvetően  felnőttek számára indult, de aztán jöttek a nagyobb, tíz évnél idősebb gyerekeik is, akik szerették volna kipróbálni. Végül annyira  ügyesek voltak, hogy itt maradtak.

– Vársz még jelentkezőket?

– Igen, jó volna, ha többen össszejönnénk. Egy jó kis csapat van kialakulóban, érdemes csatlakozni. Az edzések szerdán 19:30-21:00-ig  és  csütörtökön  19:00-20:50-ig zajlanak.

 

Révuti Norbert