Az aikidó mint terápia

 

Harcművészet, amely nem legyőzni, hanem gyógyítani tanít

 

Az utóbbi években pszichológusok és mozgásterapeuták felfigyeltek rá, hogy az aikidó nem csupán edzésforma – bizonyos esetekben terápiás eszköz is lehet. Egyre több kutatás vizsgálja, hogyan hat a „mozgó meditációként” is emlegetett gyakorlás a stresszre, a traumákra és a mentális jóllétre.

 

Mitől lehet gyógyító egy harcművészet?

 Az aikidó mozgásanyaga különleges, hiszen folyamatos, áramló körívek, gurulások, esések, csavarások és nyújtások váltják egymást. Ez a dinamikus, mégis kíméletes terhelés egyszerre dolgoztatja meg az izmokat, az ízületeket és a kötőszövetet.

A rendszeres gyakorlás:

• javítja a keringést és a nyirokműködést,

• növeli az ízületek rugalmasságát,

• aktiválja a paraszimpatikus, „pihenj és regenerálódj” idegrendszeri választ,

• csökkenti a stresszt és a szorongást.

Sokan a jógához hasonlítják, azzal a különbséggel, hogy itt minden mozdulat a partnerrel, interakcióban történik. Ez a társas helyzet az, ami az aikidót pszichológiai szempontból különösen érdekessé teszi.

 

Aikidó vagy karate – melyik hogyan kezeli az agressziót?

Egy 1997-es, amerikai egyetemisták körében végzett vizsgálat izgalmas különbségekre mutatott rá az aikidó és a karate pszichológiai hatásai között. Bár mindkét harcművészet fegyelmet és önkontrollt tanít, az agresszió kezelésében eltérő utat járnak.

Rövid távon – mindössze tízhetes edzésprogram után – a karatét gyakorlók gyorsabb javulást mutattak: csökkent a szorongásuk, kevesebb dühöt éltek meg, és ritkábban fejezték ki indulataikat. A kutatók ezt azzal magyarázták, hogy az intenzív, erőteljes mozgás lehetőséget adott a feszültség gyors „kiadására”, mintegy levezetve az agresszív energiát.

Az aikidós diákok kezdetben lassabban engedték el agressziójukat, de áthatóbb és összetettebb változáson mentek keresztül. Az aikidó ugyanis nem az energia kiengedésére, hanem az átalakítására épít. Itt nincs ütés vagy rúgás, a gyakorló az ellenfél mozgását vezeti el, összehangolódik vele, majd semlegesíti a támadó erőt. A cél nem a győzelem, hanem a konfliktus feloldása. Ez pszichológiailag összetettebb folyamat, amely empátiát, testtudatosságot és finom kontrollt kíván.

A két rendszer edzésmódszere is különbözik. A karate sok eleme egyénileg, képzeletbeli ellenféllel is gyakorolható, míg az aikidó szinte teljesen partnerközpontú, folyamatos együttműködésre és bizalomra épül.

A szakértők szerint ezért az aikidó hatása lassabban, de mélyebben jelentkezik. Míg a karate gyors stresszlevezetést ad, az aikidó inkább hosszú távon formálja át a reakciókat – a haragból fokozatosan nyugalom és alkalmazkodóképesség épül.

Röviden: a karate kiengedi a gőzt, az aikidó megtanít nem felforrni.

 

 

Légy a középpontodban – a nyugalom technikája

Az aikidó egyik alapfogalma a koncentráció, vagyis a középpontban levés. 

A gyakorló megtanulja:

• elengedni a fölösleges izomfeszültséget,

• hasi légzést használni,

• stabil, mégis laza testtartást fenntartani,

• figyelmét egyszerre befelé és kifelé irányítani.

Ez az állapot az idegrendszer számára a biztonság jelzése. A test nem „harcolj vagy menekülj” üzemmódban működik, hanem nyitott, éber és rugalmas.

Terápiás környezetben ez különösen fontos lehet – például traumát átélt embereknél, akiknél a test gyakran tartós védekezési feszültségben rögzül.

 

Trauma és PTSD – mit mondanak a kutatások?

A tudományos vizsgálatok még viszonylag újak, de az elmúlt 5 évben több ígéretes eredmény született:

•  egyetemistáknál az aikidó növelte a mindfulness (tudatosság) szintet és csökkentette a szorongást.

• a gyakorlók gyakrabban éltek át flow-élményt, magasabb testtudatosságot és pszichológiai jóllétet mértek náluk.

• 52 hónapon át vizsgált vietnámi veteránoknál az aikidó kiegészítő terápiaként csökkentette a PTSD és a depresszió tüneteit – különösen a női résztvevők körében.

A kutatók szerint a hatás kulcsa az lehet, hogy az aikidó nemcsak beszél a traumáról, hanem testen keresztül írja át a stresszreakciókat. A légzés, a mozgás és a partnerrel végzett biztonságos gyakorlatok segítenek visszaszerezni a kontroll érzését.


 

Amikor a pszichológia és a harcművészet találkozik

Az aikidó és a jóga egyaránt hatékony eszköz lehet a lelki sérülések oldásában, ám más úton segítenek. Kutatások szerint a jóga erősebben fejleszti a tudatos jelenlétet, az együttérzést önmagunkkal és a belső nyugalmat, mivel gyakorlása csendes, befelé figyelő és mentes a konfrontációtól. Az aikidó ezzel szemben mozgás közben, partnerrel dolgozik, és a konfliktushelyzetekben tanít meg higgadtnak maradni, megtartani a testi-lelki középpontot, és az érkező erőt nem elnyomni, hanem átirányítani.

Míg a jóga elsősorban old és ellazít, az aikidó aktív válaszokat ad, és biztonságos keretek között „újrajátszhatóvá” teszi a stresszes vagy fenyegető helyzeteket, így a gyakorló megtapasztalhatja, hogy képes cselekedni és uralni a helyzetet.

Röviden: a jóga megnyugtat, az aikidó megerősít.

Vannak már olyan terapeuták, akik tudatosan alkalmazzák az aikidót a gyógyításban. Az úgynevezett „Aiki Therapy” a testtudati gyakorlatokat kognitív viselkedésterápiával és mindfulness-szel kombinálja.

A módszer célja:

• az érzelmi „lefagyás” oldása,

• az agresszió átirányítása, nem elfojtása,

• az önbizalom és a cselekvőképesség visszaépítése.

Az aikidó filozófiája szerint a konfliktust nem megsemmisíteni kell, hanem összehangolódni vele, majd elvezetni az energiáját. Ez a szemlélet pszichológiai értelemben is működik. A nehéz érzések nem ellenségek, hanem átalakítható erők. 

Több mint sport. Miért?

Fontos hangsúlyozni, hogy az aikidó nem csodaszer, és nem helyettesíti az orvosi vagy pszichoterápiás kezelést. Mégis egyre világosabb, hogy ez a japán mozgásforma különleges hidat képez test és lélek között.

Az edzőteremben a gyakorló először biztonsággal elesni tanul, majd gurulni.

Aztán nyugodtnak maradni akkor is, amikor valaki megragadja.

És talán ez a legnagyobb terápiás hatás: megtapasztalni, hogy a nyugalom nem a külvilágtól függ, hanem belülről indul.

Az aikidó végső soron nem a győzelemről szól – hanem arról, hogyan maradjunk egyensúlyban akkor is, amikor ki akarnak billenteni.


 


 Szerző: Nickel Vira Réka

 

További irodalom:

 

·       Gómez‑Lozano, S., Hurtado‑Guapo, M. A., Kelly‑Lahon, C., Arce‑Moreno, J., León, K., & Vargas‑Macías, A. (2023). A systematic review on the application of Aikido as a psychosomatic tool in therapeutic setting (Part I). Archivos de Medicina del Deporte, 40(4), 208–216. https://archivosdemedicinadeldeporte.com/articulos/upload/femede_216_ingles.pdf?utm

·       Gómez‑Lozano, S., Hurtado‑Guapo, M. A., Kelly‑Lahon, C., Arce‑Moreno, J., León, K., & Vargas‑Macías, A. (2023). A systematic review on the application of Aikido as a psychosomatic tool in therapeutic setting (Part II). Archivos de Medicina del Deporte, 40(4), 208–216. https://pure.atu.ie/en/publications/a-systematic-review-on-the-application-of-aikido-as-a-psychosomat-6

·       Delva‑Tauiliili, J. (1995). Does brief Aikido training reduce aggression of youth? Perceptual and Motor Skills, 80(1), 297–298. https://pubmed.ncbi.nlm.nih.gov/7624209/

·       Foster, Y. A. (1997). Brief Aikido training versus karate and golf training and university students’ scores on self‑esteem, anxiety, and expression of anger. Perceptual and Motor Skills, 84(2), 609–610. https://doi.org/10.2466/pms.1997.84.2.609

·       Lothes II, J., Hakan, R., & Kassab, K. (2013). Aikido experience and its relation to mindfulness: A two‑part study (Studies 1 & 2). Perceptual and Motor Skills, 116(1), 30–39.  https://pubmed.ncbi.nlm.nih.gov/23829132/

·       Szabolcs, Z., Szabo, A., & Köteles, F. (2019). Acute psychological effects of Aikido training. Baltic Journal of Sport and Health Sciences, 1(112), 42–49. https://doaj.org/article/6f2ea8e361c340a7b62efc5565bd7139

Népszerű bejegyzések

Kép

Aikidó Gyerekeknek